Preferált nyelv / Preferred language

MAGYAR

ENGLISH

A fiatalság kulcsa: az egészséges gerinc

Szeretettel ajánljuk Lekrinczki Enikő írását a gerincről

DownDog hatha jóga oktatói tanfolyam 2018. tavasz Kötelező esszé Lekrinczki Enikő


A FIATALSÁG KULCSA: AZ EGÉSZSÉGES GERINC
Az emberi test tartóoszlopa a gerinc. Kevés olyan mozdulat van, amiben nem vesz részt a gerinc. Ezaz első struktúra, amely az embrió fejlődése során kialakul az anyaméhben.
A gerinc egészségemegatározó az általános egészségünk szempontjából. Egy jógikus mondás szerint annyira vagyunkfiatalok és egészségesek, amennyire erős és hajlékony a gerincünk.
A gerinc anatómiai ismerete rendkívül fontos a jóga oktató, a jógázó és akár a jógával nemfoglalkozók számára is, annak érdekében, hogy élethosszig tartó szolgálatot nyújthasson számunkraez a bonyolult szerkezet.
A gerinc felépítése
A gerinc 24 önálló csigolyából, a keresztcsontból és afarokcsontból áll. A központi idegrendszer része, amelynek elváltozásai befolyásolják az idegrendszer működését ésszámos egyéb elvátozást és megbetegedést okozhatnak a testben. A keresztcsonti és farkcsonti gerincszakasz kivételévela csigolyák feszes ízületekkel kapcsolódnak, ebből eredendően az egyes csigolyák közti mozgásterjedelem kicsi,viszont a teljes gerinc mozgásterjedelme jelentős. A gerinc az izmokkal együttműködve alkalmas arra, hogy a test stabil tartóvá zául szolgáljon, ugyanakkor mozgékony is legyen. A háti szakasz a mellkas részét képezi, és a legmerevebb. A keresztcsonti és farkcsonti csigolyák többnyire összecsontosodtak, a medenceöv alkotásában vesznek részt.A gerinc régiói tehát: nyaki, háti, ágyéki, farokcsonti szakasz. A két lordózisos szakasz, a nyaki és ágyéki rész az, ahol a legtöbbször jelentkeznek a különböző elváltozások,leggyakrabban a porckorongsérv, gerincferdülés, lumbágó,isiász.


A gerincnek azon kívül, hogy tartóoszlopul szolgál, számos egyéb létfontosságú funkciója van:
- védi a gerincvelőt, vagyis védi a kapcsolatot a test és az agy között, hiszen a gerincvelőből kilépő 32 idegpár a csigolyákba ágazik és teremt kapcsolatot a szervekkel, izmokkal, erekkel,ínszalagokkal és bőrszövetekkel.- biztosítja a törzs mozgását- átvezeti a terhet a törzsről a medencére. Ezt a teherátvitelt azonban gerinc csak egészséges görbületeivel tudja ellátni, amikor a gerinc „egyenes”, a gravitáció fáradhatatlan ereje könnyedén halad át rajta, míg rossz tartás esetén a gravitáció a gerinc ellenségévé válik.- felfogja a rázkódást, vibráció, így védelmet nyújt ezektől a hatásoktól az agy számára. A gerinc tehát rendkívül összetett struktúra, amelynek működését a csigolyákon kívül aporckorongok, a gerincoszlopot körülvevő szalagok és a gerinc körüli izmok együttes munkája biztosítja.A csigolyák Az első 24 csigolya ún. valódi csigolya az utolsó 9-11 pedig ún. álcsigolyák. A gerinc különböző szakaszain különböző szerkezetű csigolyák helyezkednek el, de van néhány tulajdonság, amelyben minden valódi csigolya megegyezik:
1.Csigolyatest 2.Csigolyaív 3.Harántnyúlvány 4.Páros izületi nyúlványok 5.Tövisnyúlvány 6.Csigolyalyuk
A keresztcsont öt csigolya összecsontosodásából keletkezett. Ez a része a gerincnek a medencéhezcsatlakozik. Alulról csatlakozik hozzá a farokcsont, 4-6összenőtt, csökevényes kocka vagy téglatest alakúcsigolyával.


A gerinc összeköttetései, porckorong
A porckorong a csigolyatestek között biztosítja a rugalmasösszeköttetést. A porckorong önálló érhálózattal nemrendelkezik, belső magja kocsonyás állagú, kívülről rostosgyűrű borítja, amely nagy mennyiségű vizet képesmegkötni, így duzzad meg, és látja el funkcióját, hogy a ránehezedő nyomást, egyenletesen osztja el a csigolyákfelszínén.
A porckorongok a gerinc hosszának negyedét teszik ki. Napközben, a terhelés hatására csökken a víztartalmuk, éjszaka pedig, mivel csökken a terhelés,rehidratálódnak. Így a napi folyadékcsere nagyon fontos a porckorong tápanyagellátásában. Ha a rostos gyűrű nedvességtartalma pl. a kor előrehaladtával csökken, akkor a porckorong rugalmassága is csökken. Mivel a porckorongnak nincs önálló érhálózata, tápanyag ellátása a szomszédos üvegporcon keresztül diffúzióval történik. A gerinc különböző irányú mozgásait a csigolyák közötti kisízületek biztosítják. Ezen kívül a csigolyákat és a gerinc egészét ún. szalagkészülékek fogják közre. A fejízületek az első két nyakicsigolyák között a fej speciális mozgásait és helyben tartását biztosítják. Illetve speciális összeköttetések a keresztcsonti és farokcsonti összecsontosodások. A jóga ászanák célja különböző irányú mozgásokkal biztosítani a csigolyák közötti távolságmegtartását, a véráramlás fokozását, az izmok és szalagok rugalmasságát és erősítését. Ezek az irányok:- előrehajlás- hátrahajlás- nyújtás- oldalrahajlás- csavarás Minden jógaóra (remélhetőleg) bemelegítéssel kezdődik, aminek az izmok bemelegítésén túl agerinc fokozatos, a mozgások komplexitását figyelembe vevő átmozgatása a legfontosabb feladata,vagyis annak felkészítése az intenzívebb gyakorlásra.


Az emberiség egyfolytában az örök életet, az örök fiatalságot hajszolja, hamarosan odáig jutunk ebben a hajszában, hogy a tudatunkat inkább egy gépezetbe örökítjük át, amely sokkal erősebb,sokkal ellenállóbb, mint az emberi test. A könnyebbik utat választjuk. Ahelyett, hogy felelősséggel gondoskodnánk a saját testünkről már gyerekkorunktól kezdve, egy elronthatatlan, vagy cserélhetőgépre szeretnénk bízni a sorsunkat. Amíg ez megtörténik, és gerincünk is pótolhatóvá válik, addig fontos tudni és szem előtt tartani minden nap, hogy az erős, rugalmas gerinc önmagában a fiatalságkulcsa lehet.

Ahhoz, hogy ezt elérjük a jógának legalább három aspektusa nagyon fontos:1. Légzés, amely segít a stressz csökkentésében, illetve a megfelelő technika a gerincrenehezedő nyomás, feszültség is csökkenthető. Ebben különböző instrukciók segíthetnek, pl.lélegezz a keresztcsont területére, vagy a kilégzés közben futtasd végig a figyelmed agerinceden felfelé instrukció.2. Ászanák, amelyek erősítik a gerinc körüli izmokat és csökkentik/csökkenthetik a gerincetérintő feszültségeket.3. Meditáció, amely tulajdonképpen a végső cél, hiszen ahhoz nélkülözhetetlen az egyenes,egészséges tartás. De fordítva is igaz. Mivel meditáció közben nélkülözhetetlen a hosszú,megnyújtott gerinc, segít felfedezni a további feszültségeket a gerincben, segít a test továbbitudatosításában, és így végül a területet érintő feszültség oldásában.


Gerinc és spiritualitás

A gerinc jelentősége a spirituális úton is óriási, hiszen három energia csatorna is a gerincen keresztül fut, susumna, ida és pingala. Ezeknek persze nincs fizikai megtestesülése, ha a testet kettévágva őket keresnénk, nem találnánk semmit, nem egyenlőek a gerincből kilépő idegekkel. Mégis, ahogy a gyakorlásunkban egyre tudatosabbá válunk, egyre világosabban érezhetjük, hogy az energia meghatározott pályákon, köztük ezeken a központi pályákon mozog. Az Ida és Pingala működése alétezés alapvető kettősségének működése, amit Shiva és Shakti testesít meg a hindu mitológiában. Ha le akarjuk egyszerűsíteni, hívhatjuk a feminin és maszkulin, logikus és intuitív energiákkettősségének. Ezen energiák nélkül nem létezne élet a jelenlegi formájában. A két energia kiegyensúlyozása teszi lehetővé, hogy hatékonyan működjünk az életben. Az élet eltelhet úgy is,hogy csak az Ida és Pingala között egyensúlyozunk, miközben a legfontosabb a Susumna, a központienergiacsatona, ha ide belép az energia, akkor kezdődik a valódi élet. Addig, ami kint az bent. Ha avilág megőrül körülöttünk mi is kicsit megőrülünk, ha zavar van körülöttünk mi is zavarodottak leszünk. Viszont ha az energia belép a Susumnába, az már egy újfajta egyensúlyt teremt, amit nem érint meg a külvilág zűrzavara. Ha ezt az állapotot eléri a gyakorló, akkor lépett a tudatosság egy valóban új szintjére. A jóga szemléletben a gerinc, amely az emberi test közepén halad, maga a Meru hegy. A gerincbenhaladó fő ideg a szellemi erők fő csatornája, a Meru hegy pedig a világ középpontja, tengelye. A haladó gyakorlója megpróbálja az erőket bevezetni a központi csatornába, ahol az kundalinikéntfelemelkedik egészen a fejig, és útközben végighalad a gerincen és az öt fő csakrán. A korona csakra,ahová az elszánt gyakorló az energiákat irányítja, a hegy teteje. Ily módon a gerinc, illetve a Meru hegy a szellemi emelkedés szimbóluma. A Meru hegy a fizikai, nem fizikai és éteri világ központja, az istenek lakóhelye, mindennek a kezdete és a vége. A stabilitást jelenti, szimbolikus átjáró a létezés síkjai között.
A Meru hegyhez kapcsolódó mítosz szerint az istenek egyszer szerették volna megkaparintani a halhatatlanság nektárját, amelyet a Tejtenger mélye rejlett és amelyet - akár a vajat - köpüléssel lehetett kinyerni. De az istenek nem voltak elég erősek ehhez a munkához, így Visnu tanácsára összefogtak a sötétség démonaival, az aszúrákkal, akik szintén áhítoztak a halhatatlanság italára. Aköpüléshez szerszámként magát a szent Méru-hegyet használták fel, melyet átkötöttek az alvilági kígyók, a nágák fejedelmével Ádisésával, hogy ilyen módon forgatni tudják. Menet közben az istenekés démonok összevesztek azon, hogy ki álljon a kígyó fejénél és ki a farkánál, ugyanis mindenki elöl akart helyet foglalni. Aztán Visnu meggyőzte az isteneket, hogy engedjék a démonokat elől dolgozni,mert az sokkal veszélyesebb hely, ők maradjanak csak hátul. Mihelyt nekiláttak a munkának rájöttek,hogy valami nem működik jól, mert a hegy mindegyre beleesett a tengerbe. Ekkor újra beavatkozott Visnu és Kúrmává, a teknősbékává változott és lemerült a tengerbe, hogy a hátán megtartsa ahegyet. Így sikerült addig forgatni a Méru-hegyet, míg a tengerből kiváltak az ott elrejtett kincsek,drágakövek, maguk az égi táncosnők, az apszarák is onnan bújtak elő és legvégén felszínre jött az amrita. Persze mindenki erre a pillanatra várt és birtokba vette volna a kincset, de ekkor a sok forgatástól felforrósodott Ádisésa elkezdett mérget köpködni a fejéhez közel állókra, az aszúrákra,akik ijedten elengedték és szemükből, szájukból törölgették a keserű kígyómérget. Ha a méreg belehullt volna a tejóceánba, megfertőzte volna az ambróziát és ezzel vesztükbe taszította volna az isteneket. Siva azonban szájával felfogta a mérget, de nem nyelte le, hanem jógikus képességeivel megtartotta a torkában, amelyet a méreg kékre festett.

Így végül az ambrózia sikerrel a hátrább állói stenek kezébe jutott, ők pedig mind egy cseppig kiitták, így sikerült halhatatlanná válniuk. A hegy körüli, az ambróziáért zajló „csata” a bennünk zajló csata szimbóluma. A hegy általi köpülés a belégzés és a kilégzés folyamata. Átvitt értelemben a cselekvés, megnyugvás, vagy törekvés,
elfogadás, vagy megragadás, elengedés, vagy teremtés, lemondás párosa is benne értendő. A Méru-hegy a gerinc, mely légzéskor energiát sugároz mindenfelé, hogy az élet elixírjét előállítsa a testben.
A kígyó a kundalini energia, mely szolgálhat épülést, vagy rombolást is akár. Visnu az emberbenlakozó Átman, vagyis Önvaló, az igazi Én; légzésre bír minket, így merítünk a külső energiából, amelytartalmazza az életelixír alapvető energiáját. Lényünk magja együtt mozdul a légzéssel. Ahogyan agerincünket az ászánakban mozgatjuk felkavarhatunk mélyen meghúzódó érzelmeket, elnyomott emlékeket. Ahogyan fejlődik testtudatunk, szemlélődésünk egyre szenvtelenebbé válik, és ígymegszabadulunk a korlátozó gondolatoktól és viselkedésektől. Így gyakorlásunkban a mesterek szerint a feladatunk, hogy engedjük, minél inkább gerincünkvezéreljen, hiszen a gerinc feladata, hogy ébren tartsa az elmét. Ez minél inkább sikerül, annál mélyebb megértésünk lesz saját gyakorlásunkról és a jógáról. Tehát ne a végtagjaink, és ne is az érzékszerveink vezessék a gyakorlásunkat, energiáinkat vonjuk el az érzékszerveket ésösszpontosítjuk a gerincünkben. Például Dandasanaban gondoljunk a gerincre mint egy királyijogarra, amely hatalmas erőt szimbolizál. Az inverz helyzetekben a gerinc pólusai megfordulnak, ígytölti fel a testet energiával. Csavarásban a gerinc spirális emelkedése az életutunk spirális,remélhetőleg felfelé tartó vonalát szimbolizálja. Kobra póz – a kobrának nincsenek végtagjai, így erősgerince segítségével tudja fejét magasra emelni. A Gerinc minden jógapózban fontos. Amikor felveszünk egy pózt, a gerincből indítjuk, és közéről haladunk a végtagok felé. Megfigyelhetjük, hogyminden aktív testrészünk energiája a gerincből ered. Amikor pedig lebontjuk a pózt, a gerinc felé vonjuk vissza az energiákat, és a lazítás is a gerincben összpontosul. Valójában ez nem csak a jógapózokban figyelhető meg, érzékeletjük egyszerűen gyaloglás közben, vagy snowboardozás,
esetleg futás közben. És mindhárom jobban fog menni, ha a gerincünkre koncentrálunk közben. Amikor Indiában jártam Swami Rama ashramjában, az egyik mester azt a csodálatos gondolatot adta át miszerint még a beszédünk is a gerincünkből (asztrális gerincünkből) kell, hogy eredjen. Amikor megszólalunk éreznünk kell a gerincünkben, hogy amit mondjunk, harmóniában van-ez azzal, akik vagyunk, vagy azzal, akihez szólunk. Ha rendszeresen így teszünk, rövidesen észrevehetjük, hogy szavainkra jobban figyelnek mások, még ha halkabban beszélünk is, és nagyobb hatást, viszont kevesebb problémát váltunk ki velük. A gerinc finom érzékelése, ereje és stabilitása a nap végén így vezethet el minket a végső célhoz, a teljes univerzum megtapasztalásához. Swami Rama tanítása szerint a gyakorlás azzal kezdődik, hogy megtanuljuk helyesen tartani a gerincünket. A karokat és lábakat nem tekinti a szigorúan vett test részének, egyszerű végtagok, míg az emberi test a fejtető és a gerinc alsó része között helyezkedik el. Vagyis a gerinc jelöli ki, hogy meddig terjed az emberi test. Amikor ülünk a fejünk, nyakunk és törzsünk egy vonalban legyen,végtagjainkat pedig úgy helyezzük el, hogy minél kevésbé zavarjanak. Swami Rama hangsúlyozza,hogy ez a spirituális fejlődés, az egyéni fejlődés kulcsa: meg kell tanulni helyesen ülni, helyesen tartani a gerincet, hiszen csak ez teszi lehetővé az elmélyült meditációt. A fej, nyak, törzs egyvonalban tartása nem csak meditáció közben fontos, Swami Rama szerint sem, hanem például járás,gyaloglás közben is. Ha nem egyenes tartással járunk, az energia nem áramlik szabadon a medencétől az úgynevezett nyúltagyhoz. Ha rossz tartással járunk, olyan mintha büntetnénk magunkat, ha egyenes tartással, akkor sokkal tovább tudunk gyalogolni, nem fáradunk el, nem terheljük a mozgásszervrendszerünket és megőrizzük a fiatalságunkat. Swami Rama azt javasolja, járjunk egyenes gerinccel és gondoljunk úgy a járásra, mint a táncra, járjunk úgy, mint egy tigris. Ha figyelünk erre 15-20 napon keresztül, hamarosan szokássá válik, és nagyon kellemesen fogjuk éreznimagunkat. Leegyszerűsítve számomra ez a 15-20 napos gyakorlás azt jelenti, hogy jógázzunk a jógaórákon kívülis. Jógázzunk, amikor csak tehetjük az ébren töltött óráinkban, figyeljük meg minél többször magunkat, figyeljük a légzést, figyeljük a tartásunkat, és így már kacifántos pózok nélkül is nagyon sokat teszünk fizikai és szellemi jóllétünkért, gerincünk egészségéért, a fiatalságért. Ez a fajta jógaórán kívüli tudatosság a jóga mindennapokba történő beépítését is segíti, mert nagyon hamarészre vehetjük, hogy az apró korrekciók a nap folyamán, a légzés vagy a tartás akár csak percekre történő rendezése milyen hatással van a hogylétünkre. Ezzel további motivációt szerezhetünk a jógában való nagyobb elmélyülésre. Jóllehet a másik irány talán gyakoribb, amikor a jógaórán haladunk a pózokkal, és a motiváció a nehéz pózok végrehajtásának képességéből, vagy azok „hajszolásából” jön. Ez az irány azonban taláninkább magában rejti a sérülés kockázatát, illetve az egót is nehezebb az öltözőszekrényben hagyni. Bármely irányból közelítünk is, engedjük, hogy a gerincünk vezéreljen.

Források www.geirnces.huhttp://www.tarrdaniel.com/documents/KulturalisAntropologia/kailash.htmlhttps://www.ekhartyoga.comhttps://www.yogajournal.comhttps://www.yogainternational.comhttp://www.swamij.com/swami-rama.htmhttp://ahymsin.org

Copyright 2016 DownDog Jóga Stúdió - Minden jog fenntartvaKészítette: Szalai GáborFelÁSZFOldaltérkép