Preferált nyelv / Preferred language

MAGYAR

ENGLISH

Jóga, mint önismeret

Gulyás Fruzsina írása Downdog jógaoktatói kurzus 2018/19

A JÓGA, MINT ÖNISMERETI FOLYAMAT


  • - saját élmény -


Amikor jelentkeztem az oktató képzésre, a jóga gyakorlásával kapcsolatosan a test és psziché együttműködése, egymásra hatása érdekelt, azaz, hogy hogyan lehet a testtel történő foglalkozás, a mozgás által lelki változásokat, javulásokat előidézni, gátakat lebontani, falakat megerősíteni a lélekben. A saját testi - lelki harmóniámat kerestem és egy eszközt, amellyel életem során meg tudom azt őrizni, és ha úgy adódik, akkor másoknak is átadni ezt a tudást.

A leginkább az a kérdés foglalkoztatott, hogy melyek lehetnek a jóga mint testmozgás és a jóga mint önismereti folyamat különbségei.  Megfigyeltem, hogy vannak, akik könnyű szerrel hajtanak végre egy-egy ászanát – nem feltétlenül jóga óra keretében - könnyedén spárgáznak (Hanumán asana), ráhajolnak kinyújtott lábaikra (Pascsimottanasana). Míg mások örülnek, ha egyenes háttal és nyújtott lábbal tudnak ülni (Dandasana). Ugyanakkor előfordulhat, hogy az első személy csak testgyakorlatot végez,  a másik pedig jógázik, mert az első a testét mozgatja,  vitathatatlanul ügyesen,  míg a másik a lelkét mozgatja, nyújtja, csavarja, edzi, erősíti.

Nálam sokkal szebben fogalmazza meg ezt B.K.S. Iyengar „sok ember, aki nem hatolt a jóga mélyére, úgy gondol az Önvaló felismerésének e spirituális ösvényére, mint csupán a test megfegyelmezésére, a hatha – jóga gyakorlására pedig mint valamifajta tornára. A jóga azonban több, mint csupán testi munkálkodás. A jóga egyszerre sejtszintű, mentális, értelmi és spirituális – az egész emberi lényt magában foglalja”.Hogy lesz a testgyakorlásból jóga? Tettem fel magamnak a kérdést. A kérdést, melyre nem vállalkoznék teljes körűen választ adni, ezért a következő sorok főként saját belső történéseimet és következtetéseimet tartalmazzák, segítségül hívva bölcs jógik gondolatait.

Yesudian szerint a hatha jóga gyakorlatai három részből állnak: öntudatvezetés, légzésszabályozás (pránajáma) és testtartások (ászanák). Fő célunk az, hogy az öntudatunkat testünk minden részébe egyformán bevezessük, más szóval, hogy testünket maradéktalanul „beéljük”. Ez kezünkbe adja a kulcsát a pozitív és negatív energiák fölötti uralomnak.

Megfigyeléseim szerint az öntudatvezetés össze tudja kapcsolni a jóga testben kifejtett hatásait a lelki síkon elérhető változásokkal. Vegyünk egy csípőnyitó pózt, mely lazítja a csípő körüli izmokat, lelki síkon pedig oldja a kapcsolati feszültségeket, problémákat. Attól több, hatásosabb a jógázó csípőnyitó póza, mint az egyszerűen testmozgásként spárgázó személyé, hogy az öntudatát a testi síkban bekövetkező érzetein keresztül a lelki síkra képes vetíteni.A testi-lelki kölcsönhatás többféleképpen is megnyilvánulhat. Például gyakorlás során érzékelem az adott asana kivitelezésében jelentkező nehézséget, melyet visszafejthetek az asana jelentésén, hatásain keresztül a saját élettörténéseimre és meglelhetem a kettő közti párhuzamot. Tehát egy-egy kivitelezési nehézség segíthet, hogy rádöbbenjek lelki elakadásomra, segíthet megfogalmazni, körül határolni egy problémát, mely már magában hordozza annak megoldását is.

A jóga célja, hogy az emberi öntudatot akartunktól függően, rendszeresen, tudatosan, fokról fokra tágítsuk, és ugyanilyen fokozatosan emeljük és eddzük az állandóan növekvő életenergia hordozójának – az idegrendszernek – ellenállását is. A cél: tökéletességet elért, isteni öntudat az azt tökéletesen kinyilatkoztató testben.Végül azáltal, hogy tudatossá tettem az adott kivitelezési problémát, akadály lelki jelentéstartamát, a továbbiakban ezt figyelembe véve gyakoroltam az asana végrehajtását, melynek következtében arra eszméltem, hogy amikor a kivitelezés sikerült, a lelki síkon is bekövetkezett változás, javulás. Tehát a testi - lelki történések kölcsönhatásban vannak. A forma visszahat a lényegre, abból a célból veszünk fel különböző érzelmeket kifejező testtartásokat, hogy a tartásnak megfelelő érzelmi reakciót kiváltsuk, hogy az érzelmi reakciókat egyensúlyba hozzuk.

A testemet és a lelkemet is erővel belekényszeríthetem egy helyzetbe, egy állapotba, ami számára kényelmetlen, de annak következményei lesznek. Maradva a csípőnyitó pózoknál, például mindenáron spárgázni szeretnék, ezért kinyújtom erővel a lábizmaimat, csípőizmaimat, melynek lelki párhuzama lehet az, hogy mindenáron meg akarok felelni egy párkapcsolatban valaki elvárásainak, aki nem is fogad el olyannak, amilyen vagyok. Az első sérüléseket, mikro repedéseket okoz az izmaimban, görcsök és húzódások árán érem el, ha egyáltalán sikerül, míg a kapcsolati fronton görcsölök, hogy elég jó vagyok e, ostorozom magam, ha mégsem és így leértékelem magam, amivel szomorúságot, elégedetlenséget okozok magamnak. A végeredmény így csak kudarc lehet, mind a spárga mind a kapcsolat terén. Minden, amit görcsösen végzünk, csak görcsös eredményt hozhat. A jóga segítségével sikerült felismernem a párhuzamot, és ami még csodálatosabb javulást is el tudtam érni, azáltal, hogy tudatosan nem okozok fájdalmat, sérülést a testemnek, megengedem neki, hogy annyit teljesítsen, amennyire képes és nem feszítem bele, görcsösen egy pózba, a lelkem is felszabadult, megfelelési kényszerektől mentesebbé vált. Mindamellett, hogy a lelkem egyre szabadabbá válik, nem lett szabados, hiszen egy másik nagyon fontos aspektusa a jógának, a fegyelmezettség is jelen van.

Minden jógagyakorlat lényege, hogy az önmagunkban megfigyelt törvényszerűségeknek kell végső fokon megszabni akarati tevékenységünket, nem pedig akaratunkkal zavarni szervezetünket, ezzel fejet hajtva a testünkben uralkodó természeti törvények előtt.

Egyik gyakorlás alatt badhakonasana kivitelezése közben az jutott eszembe, hogy a testem már engedne, lejjebb menne a lábam a talaj felé, de a lelkem még visszatartja és akkor bevillant néhány kép kudarcokról az emberi kapcsolataimban, majd a következő kilégzésnél engedett a testem (is). Csak akkor tudunk a korlátaink fölé emelkedni, ha felismerjük őket.Vannak mindenki életében régóta hurcolt lelki csomagok, melyek kisebb-nagyobb mértékben formálják a személyiségünket, viselkedésünket tudatosan vagy tudattalanul. A jóga segíthet ezeket a csomagokat kibontani, megismerni a tartalmát, vagy segíthet átcímkézni és magunk mögött is hagyni azokat.

A jóga célja, hogy minden emberből kihozza és kibontakozásra bírja a saját értékeit, hogy azokat a hatalmas szellemi és lelki kincseket, melyek minden emberben benne rejtőznek, de amelyeket a helytelen nevelés, a helytelen szempontok, a kishitűség és önbizalomhiány belefojtottak, gátlások, félelmek alá temettek, kiszabadítsa, aktívvá tegye, hogy minden ember megtalálja a lelki felszabadulást, önmagába vetett hitét és ennek feltétlen következményét: testi egészségét.Másik saját élményem volt, hogy az oktató képzés során a hős pózok kivitelezése eleinte napról napra javult, ám egyszer csak erős visszaesést tapasztaltam, amikor a Virabhadrasana 1-ben egyensúlyoznom kellett, nehéz volt megtalálni a középpontomat. Kis idővel ezt követően felmerült bennem a kérdés vagy inkább a kétely, hogy miért is kezdtem el a jógaoktató tanfolyamot. És a kérdésen elmélkedve bevillant a Virabhadrasana 1-ben tapasztalt visszaesésem és összeállt a kép.  Számomra kézzel foghatóvá vált, hogy a lelki folyamat, ez esetben a kétely magammal kapcsolatosan előbb megjelent a jóga matracon testi szinten, mint a gondolataimban tudatos szinten. A mindennapok folyamatosan új és új kihívásokat állítanak elénk, ám ezek szerint a jóga képes előre vetíteni és feloldani is a bennünk keletkező akadályokat.

Persze a testmozgás önmagában is nagyon sok kedvező hatást gyakorol, de az öntudatvezetés, a légzésszabályozás elmélyíti a hatásokat, felgyorsíthatja a folyamatot és elősegítheti az önismeretet.Amikor elkezdtem gyakorolni a fejlődés relatív gyors volt, de ahogy haladt előre a tanulás, úgy szembesültem vele, mennyi mindent nem tudok még, és leginkább nem az akrobatikus asana kivitelezésre gondolok itt. Minél többet olvastam, annál több kérdésem lett. A cselekvés közben végzett elemzés az egyedüli segítség. Próbálkozások és hibák során jutsz fokról fokra előre. Amíg a kétségek jelen vannak, addig nagyobbak az erőfeszítések is, mert még keresel. A tökéletesítés során a tapasztalatod és annak kifejeződése egyensúlyba és összhangba kerül.

Felmerült az a kérdés is bennem, vajon én már jógázok, vagy még csak tornázok. Ezen a kérdésen a Bhagavad-Gítá sorai segítettek túllépnem: Végezd kötelességed megingathatatlanul, s ne ragaszkodj se a sikerhez, se a kudarchoz! Az ilyen kiegyensúlyozottságot hívják yogának.A fenti példák személyesek, talán sokaknak vannak hasonló élményeik, érzéseik, másokban pedig a meg sem fogalmazódtak ilyen problémák, hiszen mások vagyunk, más nehézségekkel. A jóga gyakorlása és oktatása során a személyiségek különbözőségei is gyönyörűen kirajzolódnak. Mert míg nekem ellazulni nehezebb és az izmok túlfeszítése okoz nagyobb problémát, addig egy más típusú lelki alkatnak okozhatja a kitartás szükségessége,  az erő merítése a nehézséget.

Számomra az elmúlt időszakban a jógázásnak betudható legnagyobb siker, illetve a fenti folyamatok mintegy bizonyítéka, amikor azt visszajelzést kaptam, hogy, látszik, hogy, uralom magam, izgulok, esetleg félek, de tudok uralkodni magadon.

Légy nyugodt, mint a hajnal csendje, higgy a jövődben, ahogyan a napkeltében hiszel, szemléld derűs nyugalommal a világot, hiszen reád is az vigyáz, aki a világot teremtette és fenntartja!/Selvarajan Yesudian/

Felhasznált irodalom:

B.K.S. Iyengar: A jóga fája, Filosz, Budapest, 2009.

Bhagavad-Gítá

Selvarajan Yesudian, Haich Erzsébet: Sport és Jóga, Lazi Könyvkiadó, 2018



Copyright 2016 DownDog Jógastúdió - Minden jog fenntartvaKészítette: Szalai GáborFelÁSZFOldaltérképKapcsolat