A mi honlapunk is használ sütiket (cookie-kat). Ezekről bővebben az Adatkezelési tájékoztató oldalunkon tájékozódhatsz, a "Sütik használata" résznél.
A jóga emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatásairól valamennyi emberre, valamennyi életkorban és élethelyzetben, hosszasan lehetne írni. Ebben a rövid esszében arra szeretnék fókuszálni, hogy egy hivatali/irodai közösségre, amelyben résztvevők jellemzően 8-10 órát egy helyben ülve töltenek, milyen hatással lehet a rendszeres, helyben az adott közösségnek biztosított jógagyakorlás lehetősége.
Ez a téma azért áll olyan közel hozzám, mert magam is 12 éve dolgozom napi jellemzően több, mint 8 órát egy irodában a számítógép előtt. Saját bőrömön tapasztaltam ennek hatásait, de nem akartam belenyugodni abba, hogy ez így maradjon, vagy az állapotom hosszabb távon még romoljon is.
Így jutottam el az első jógaórámra és éreztem meg fokozatosan azt, mit is adhat hozzá ez a mozgás, filozófia és létforma az ember életéhez. Saját tapasztalatom inspirált arra, hogy ezt a lehetőséget a kollégáimnak is biztosítani tudjam, ez volt az egyik elsődleges motivációm is, hogy jelentkezzek a jógaoktató képzés elvégzésére.
A képzés elkezdését követően a tanultakat szépen fokozatosan beforgattam a gyakorlatba. Ennek hatásait és a közben megélt tapasztalatokat és kapott visszajelzéseket is felhasználva született meg ez az esszé.
Az ülő munkavégzés hatásai
Kiinduló pontként a hivatali/ülő munkát végzőkre jellemző tényezők szolgálnak, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze a teljesség igénye nélkül:
Hogy mi ennek a következménye?
Például a rossz testtartásból adódó felületes légzés. Ebből adódóan a tüdőnek nem kerül kihasználásra a teljes kapacitása. Görnyedt testtartásban a tüdő alsó fele (ahol jellemzően a különböző lerakódások keletkeznek) nem lélegezhető át, így ezek a lerakódások megtapadhatnak, a káros anyagok a testben felszívódhatnak, a tüdő „bevizesedhet”, ami további súlyos szövődményekhez vezet. A helyes légzés fontosságát szinte sehol sem hangsúlyozzák eléggé, illetve következményeire nem hívják fel a figyelmet. Az átlagember, amíg el nem jut egy jógaórára, többnyire nem is találkozik ezen ismerettel, illetve nem tudatosul benne következményeinek súlyossága. Amellett, hogy ezek csak a mély/teljes légzés preventív hatásai, további (pl. mentális, stresszoldó) előnyeiről nem is beszélve.
A gerincoszlop nem megfelelő terheléséből adódóan a vállöv és a nyak területe is „bemerevedhet”, amely nyak- és vállfájdalmakat eredményez, emellett a gerinc alsó szakaszán is jelentkezhet fájdalom (akár csípőben és a térdben is a helytelen tartás testi kompenzálásának eredményeképpen, szélsőséges esetben hozzájárulhat porckorongsérv kialakulásához.
Az ülő testhelyzet a nyugati ember számára nem természetes, a felegyenesedett ember csontozata és izomzata nem a hosszas ülésből adódó terhelésre alakult ki, hanem a folyamatos mozgásra és alapvetően a fekvő testhelyzetben történő pihenésre. Miközben a legtöbb ember manapság a napjai jelentős részét ülve tölti el. Ezen testhelyzetből adódó káros hatások következményeinek kiküszöbölésére az egyik legjobb módszer a jóga gyakorlása.
Arról nem is beszélve, hogy a munkavégzés a legtöbb ember számára jelentős stresszhatással jár. Ha nem is vesszük a felettesi nyomást, a folyamatos határidőre teljesítést, az esetleges munkahelyi konfliktusokat, akkor is a mai modern világban az elektronika elterjedésével, a gyorsuló kommunikációval, az azonnali elérhetőség elvárásával és az ebből fakadó folyamatos készenléttel az embert a 20-30 évvel ezelőttihez képest ingerek és információk sokszorosa éri, amelyre a szervezetünk még szintén nincs felkészülve és ez időről időre vagy folyamatosan stresszreakciót vált ki.
A huzamosabb ideje ülő munkát végzőkre jellemző lehet a súlygyarapodás (elhízás) az évek alatt. Az életkor előrehaladtával az anyagcsere lassul, amennyiben nincs rendszeres testmozgás és ugyanolyan vagy nagyobb mennyiségű az energiabevitel (a stressz oldására többeknél szolgál a nassolás, a többlet táplálékbevitel) az általában súlygyarapodást eredményez, amely az évek során jelentősebb is lehet. Ez önértékelési zavarokat okozhat és eltántoríthatja az embert attól, hogy lemenjen egy közösségbe jógázni, vagy bármilyen egyéb sporttevékenységet végezni. Ezzel beindul egy ördögi kör. Amennyiben ebbe nem sikerül beleavatkozni, megtörni azt, az további egészségi állapotromlást, újabb és újabb tüneteket eredményezhet. A több betegséggel nagyobb lesz a táppénzes napok száma, a munkából távol töltött idő, amely közössági (állami) szinten is nagyobb kiadást generál. (Az egészségügyi ellátás költsége jellemzően magasabb, mint a kieső munkabérrel elért „nyereség”).
Saját tapasztalatom szerint irodai munkát nagyobb százalékban nők végeznek, akik a teljes munkaidő mellett még a családra és a háztartásra fordítandó idővel is kénytelenek zsonglőrködni, sokszor ez sem hozható össze maradéktalanul és kompromisszumok nélkül. Ebben a feladat-rengetegben a családanyák, de sokszor a családapák is a magukra fordítandó időről mondanak le, ami legalább olyan értékes.
Irodai jóga előnyei
Az első és egyik legfontosabb előnyként talán megemlíthető az időtakarékosság, hiszen a munkahelyen biztosított gyakorlás szinte teljes egészében a munkaidőhöz igazítható. Ezzel megspórolható az esetleges várakozási idő, a külső helyszínre eljutás ideje és az esetleges hazajutás ideje, ha a jógastúdió messzebb esik a lakóhelytől.
Szintén előnyt jelenthet, amennyiben a közösség tagjai valamilyen szinten ismerik egymást. Sem a túlsúly, sem az életkor, sem pedig az egyéb korlátok nem képviselnek olyan mértékben visszatartó tényezőt, ha a szomszéd asztalnál, vagy szobában ülő kolléga is jön. (Ha ő eljár, akkor már én sem fogok annyira kilógni a sorból.) Ez persze feketén és fehéren nem általánosítható, hiszen van, aki előbb veti le a gátlásait idegenek előtt, de talán mégis gyakoribb az ismerős közeg motiváló ereje.
A rendszeres közös jógázás csapatot is épít, hiszen mindig egy viszonylag fix körből kerül ki a résztvevők köre, akik optimális esetben többé-kevésbé ismerik egymást (amennyiben nem, ez hozzájárul a megismeréshez). Esetünkben pl. egy facebook csoportban jelzik a kollégák, hogy ki vesz részt az órán, ahol emellett vicces és hasznos tartalmak is megoszthatók. Így idővel a közösségi energiák is összeadódnak és ez is motiválhatja a résztvevőket, emellett a jógaórán kívül is téma a jóga, így a testgyakorláson kívüli, de szintén a jóga rendszeréhez tartozó témák jobban megismertethetők, a csoport vagy egyes tagok nyitottabbá is válhatnak erre, önmaguk is generálják a folyamatokat, kérdeznek, informálódnak.
Saját tapasztatlatok
Ahogy a fentiekben is említésre került az oktatói képzésen történő részvétel egyik fő motivációja számomra az volt, hogy ha nyitottak rá, a saját kollégáim számára is elérhetővé tegyem a jógagyakorlást, ugyanis saját tapasztalataim alapján hittem annak jótékony hatásában (nem csak a munkavégzési hatékonyság tekintetében) mind fizikális, mind mentális tekintetben.
Összesen négy hónap tapasztalatát tudom megosztani egy 10 fős közösségen, ahol ezt megelőzően senki nem sportolt rendszeresen a fentiekben felsorolt okok valamelyike miatt. A négy hónapban szerzett saját tapasztalataikat kérdőíves formában osztották meg velem. Sajnos ez az időszak meglehetősen rövid komplex következtetések levonására, azonban az alap-következtetések már kirajzolódnak. Érdekes lehet ugyanezen vizsgálódást hosszabb időszak, esetleg egy vagy több év vonatkozásában is elvégezni.
Az első két hónapban heti két alkalommal a munkaidő kezdete előtt kb. 20 perc nyak, váll, gerinc melletti izmok nyújtását szolgáló „bemelegítő” gyakorlatsort gyakoroltak, irodai keretek között széken ülve vagy állva, légzőgyakorlatokkal. A harmadik hónaptól pedig már „teljes” jógaóra is felkerült a napirendre, heti egy alkalommal.
Amellett, hogy ebből rengeteget tudtam/tudok tanulni számomra is jó volt látni és végigkövetni egy csapat egyéni és kollektív fejlődését. Nagyon sok motivációt, pozitív élményt ad a mai napig. Van, hogy a tanultakat maguk is gyakorolják, irodában vagy otthon is, pl. nyújtanak, emellett a légzőgyakorlatoknak külön nagy sikere lett. Szép lassan egyre több ember mellett megjelent az irodában a jógaszőnyeg, illetve a bővítési igény.
A kérdőívek összegzése:
- Legtöbb résztvevő ennek a lehetőségnek a keretében ismerkedett meg a gyakorlatban a jogával. Volt, aki már gondolkozott rajta előtte, de nem merte vagy tudta (különböző, fentebb felsorolt okok miatt) az első lépést megtenni, volt, aki egyáltalán nem gondolkozott rajta, csak a testmozgás lehetőségét látta benne és próbaképpen élt az újonnan adódott lehetőséggel.
- Többen úgy érzik, hogy egy csoportos jógaórára is elmennének, de mégiscsak jobb, ha inkább helyben lenne több lehetőség.
- A leginkább motiváló erő, hogy nem kell elmenni sehová, helyben megoldott a sportolás, tárolható a saját felszerelés és a munkaidőhöz igazított az óra. Vannak, akik ezen okok miatt továbbra sem járnának el sportolni, ha itt helyben már nem lenne ez biztosított.
- Testi szinten mindenki egyértelműen pozitív hatásokról számolt be. Ebbe beletartozik az egyes ászanák kivitelezése (pl. már mélyebbre tud hajolni, hosszabb ideig meg tudja tartani az egyensúlyt), mozgástartomány növekedése, állóképesség, tüdőkapacitás javulása, általánosan jobb közérzet és az alig ismert, vagy elfelejtett izmok megjelenése.
- Az is szinte minden esetben motiváló volt, hogy ismerik egymást, így kevésbé érzik zavarónak vagy cikinek, ha valami nem megy elsőre, vagy nem megy annyira, így hamarabb/könnyebben tudnak befelé figyelni.
- Az is jó hatással tud lenni, hogy az oktató ismert előzetesen a gyakorlók számára. Külsős oktató esetén a megkérdezettek kb. egyharmada továbbra sem biztos, hogy élt volna, vagy legalábbis eleinte egész biztos nem élt volna a lehetőséggel. A kollegialitás vagy előzetes ismeretség is ad egyfajta bizalmat a kezdeti lépések során, mind a gyakorlás, mind a közösségépítés tekintetében ez előnyt jelent.
- Összegészében bár rövid idő telt el, megszerették a jógát mint mozgásformát, sikerélmények keletkeztek és szívesen ajánlanák másoknak is.
Összefoglalva elmondható, hogy amennyiben a jógát közelebb visszük a munkahelyhez, lenne igény a rendszeres gyakorlásra, akár heti több alkalommal. Ennek rövid távon is már meg tudnak mutatkozni a pozitív eredményei mind az egyéni egészség, mind a munkavégzési hatékonyság tekintetében. A munkaadóknak érdemes lehet ebbe befektetni, ezzel a fentieken túl a dolgozói elégedettséget is növelni tudják.
Az előnyök abban az esetben fokozhatók, ha a belsős oktatók képzését is támogatják, arra is hangsúlyt fektetnek. A jövő abba az irányba kell mutasson, hogy a munkaadók az ilyen és ehhez hasonló igényekre is figyelemmel legyenek és kiaknázzák a munkavégzési hatékonyság növelésének ilyen, vagy ehhez hasonló eszközét. A jóga azért nagyon jó lehetőség erre, mert bárki számára nagyobb anyagi ráfordítás nélkül is a saját szintjének megfelelően gyakorolható, egyéni szinten egészségnyereséget, társadalmi szinten állami kiadáscsökkentést generál.
Dr. Szeghő Ágnes