Jóga a harmóniáért- a jóga és az idegrendszer kapcsolata

Stressz a mindennapokban

A felgyorsult mindennapokban állandó rohanásban vagyunk, hogy utol tudjuk érni magunkat a teendőinkkel, eközben folyamatosan le vagyunk terhelve azzal a rengeteg ingerrel, ami a külvilágból ér minket. Szervezetünket soha nem érte annyi stressz, mint amennyivel testünknek és lelkünknek manapság szembe kell néznie, többnyire viszont mégsem vesszük észre a testünk finom jelzéseit, mert figyelmünket a külvilágból érkező ingerekre összpontosítjuk. Az agyunk megállás nélkül dolgozza fel a minket ért ingereket, ami mentálisan nagyon megterhelő. Sokszor pihenés közben sem tudunk teljesen kikapcsolni, így leterheltté, fáradttá válunk. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy egyensúlyban tartsuk életünk minden területét, közben pedig hajlamosak vagyunk háttérbe szorítani a saját belső egyensúlyunkat, aminek a hiánya mindenre kihat.

Sokszor csak akkor vesszük észre, hogy sem fizikailag, sem lelkileg nem bírjuk tovább ezt a feszített tempót, amikor testünk már súlyosabb fizikai tünetekkel jelez nekünk. A stressz okozta tartós fáradtság, fásultság, rossz lelkiállapot előbb-utóbb a belső szerveink működésére is hatással lesz, és emésztőszervi, valamint szív-és érrendszeri megbetegedéseket is kialakíthat.

Nagyon fontosnak tartom, hogy időt tudjunk – és akármilyen furcsán is hangzik- időt merjünk szakítani a pihenésre. Nem könnyű kiszakadni az állandó pörgésből, és még ha találunk is időt a napirendünkben magunkra, akkor is sokszor azon gondolkozunk, hogy ezt az időt mennyi minden másra tudnánk fordítani, hogy előrébb jussunk a munkahelyi vagy éppen a háztartásbeli teendőinkkel, de ezzel a hozzáállással csak még több stressznek tesszük ki magunkat. Meg kell tanulnunk elfogadni, hogy szükségünk van a pihenésre és a kikapcsolódásra, hogy a szervezetünk újra fel tudjon töltődni energiával, és ezáltal hatékonyabban tudjunk védekezni a mindennapok stresszhelyzetei ellen.

A paraszimpatikus idegrendszer és a stressz

A stressz nem más, mint különböző ingerek hatására az emberi szervezetben bekövetkező válaszreakció. Ezek a reakciók különböző testi és érzelmi tünetek kialakulásához vezetnek. Fenyegető szituációban a szervezetben fokozódik a stressz-hormonok termelése. A fokozott stresszhormon szint mozgósítja a szervezetet: a vérnyomás emelkedik, fokozódik a szívverés, a gyomor és a bőr erei összehúzódnak és csökkentik az oda jutó vér mennyiségét, biztosítva a szív megnövekedett munkájához a tápanyagot. Minden reakció azt a célt szolgálja, hogy felkészüljön a test - a szervek és izmok - a vészhelyzet elhárítására. Ezekért a reakciókért a szimpatikus idegrendszer a felelős.

A paraszimpatikus idegrendszer éppen ellenkezően hat, általánosságban a szervezet életének mindennapos fenntartását szolgálja, feladata a szervezet nyugalmi helyzetének visszaállítása, a regenerálás, és az energiaraktárak feltöltése. A paraszimpatikus idegrendszer izgalmára összeszűkül a pupilla, megindul a nyálelválasztás, lassul a szívverés, mélyül a légzés, fokozódnak a gyomor és bélmozgások, több vér jut a zsigerekbe, megindul az emésztőnedvek termelése, az egész szervezet nyugalmi állapotba kerül, regenerálódik, megpihen.

Az idegrendszer – mint ahogy testünkben minden – az egyensúlyra törekszik. Többek között ezért érzünk késztetést a stresszes helyzetekben a sóhajtásra, ami tulajdonképpen nem más, mint egy elnyújtott kilégzés. A paraszimpatikus idegrendszer hatása kilégzésre erősödik, így a sóhajtással a testünk próbálja a tartósan szimpatikus tónusba tolódott idegrendszert paraszimpatikus tónusba hozni. Ha megtanuljuk megfigyelni és felismerni testünk jelzéseit, könnyebben egyensúlyba tudjuk hozni az idegrendszerünket, ami segíti egészségünk megőrzését. Erre az egyik leghatékonyabb, egyben legalapvetőbb módszer a légzés.

A légzés és az idegrendszer

Miközben lelki, szellemi és fizikai működéseink közvetlenül és azonnal hatással vannak a légzésünk változásaira, a légzés is bele tud szólni a lelki, szellemi és fizikai működésünk alakulásába. A légzés egy oda-vissza ható folyamat.

Legtöbbször oda se figyelünk a légzésünkre, felszínesen, „pihegve” veszünk csak levegőt, pedig a mély, szabályozott légzésnek rengeteg jótékony hatása van fizikai és szellemi egészségünkre egyaránt. A mély, lassú, orron keresztül történő légzés növeli a tüdőkapacitást, ellazítja az izmokat, lassítja a pulzust, segít megnyugtatni és energiatakarékosabb üzemmódba állítani az idegrendszerünket, emellett elősegíti az ellazulást és a pihenést is. Erősíti a paraszimpatikus idegrendszer hatását, ezért nagyon jó stresszoldó módszer. A mélyhasi légzéssel javítani tudjuk belső szerveink működését, és ezáltal az emésztést is.

A tudatos légzés a jóga elengedhetetlen eleme, így a légzőgyakorlatok segítenek elmélyíteni az ászanák fizikai hatásait.

A légzőgyakorlatok segítségével a mindennapjainkat könnyedebbé és stresszmentesebbé tehetjük, ezért fontos, hogy legalább napi pár percet azzal töltsünk, hogy a hosszú, mély belégzéseinkkel feltöltsük a testünket energiával és minden kilégzéssel megszabaduljunk minden negatív érzéstől és érzettől, ami a testünkben felhalmozódik. Csupán a légzésünk megfigyelése képes a gondolatainkat egy békésebb mederbe terelni, és elterelni a figyelmünket az adott problémákról.

„Mert a lélegzés az élet, s ha jól lélegzel, sokáig élsz a Földön.” (szankszkrit közmondás)

A jóga és az idegrendszer

A rendszeres jóga gyakorlásnak számos jótékony hatása van az egészségünkre. Megfigyelhetjük, hogy egy-egy jóga óra után testileg friss, szellemileg pedig kiegyensúlyozott állapotba kerülünk, feltöltődünk energiával, gondolataink tisztábbak lesznek, sokszor a problémáinkat is teljesen más megközelítésből tudjuk megfigyelni.

A jóga fizikai síkon hat az izmokra, az ízületekre, a légzésre, a szívműködésre, az idegekre, a keringési és nyirokrendszerre, az összes szervre és mirigyre, segít megőrizni és fejleszteni testünk egészségét. Rugalmasabbá és erősebbé tesz, mind fizikailag, mind pedig szellemileg.

A légzőgyakorlattal, pránajámával összekötött ászanák nem csak a testünkre hatnak, hanem az elménkre is. Az ilyen tudatos gyakorlás megnyugtatja az elmét, segíti a befelé figyelést, megtanít jelen lenni a pillanatban azáltal, hogy a figyelmünket a légzés és mozgás összhangjára, harmóniájára fordítjuk és a testérzeteinkre figyelünk. Segít megszabadítani elménket a külvilágból érkező ingerektől, így szellemileg is felfrissülhetünk. Kiegyensúlyozza az idegrendszert, ezáltal segíti a harmonikus lelkiállapot kialakulását a gyakorlóban.

Akár otthon, akár vezetett jógaórán gyakorlunk, a hatás nem marad el: a mozdulat és a légzés folytonos áramlásában megtalálhatjuk a saját békénket, azt a békét, ami segít túljutni az élet kisebb-nagyobb hullámvölgyein, és ahová mindig visszatérhetünk, ha feltöltődésre vágyunk.

A jóga nagyon jó gyógyír lehet a stresszes, rohanó mindennapokra – segít kiszakadni a külvilágból, egy kis időre megfeledkezhetünk a ránk váró teendők listájáról, megszabadulhatunk a negatív gondolatainktól és időt szánhatunk arra, ami igazán fontos: önmagunkra és az egészségünkre.